Last updated on October 23, 2023
Október 13-án, pénteken kora este öt órától rendezték meg a csallóközi búcsújáró helyen, Dercsikán az idei utolsó, estébe nyúló fatimai imadélutánt. Ezek az alkalmak a 2009 júniusában elhunyt, ipolynyéki gyökerekkel rendelkező Korcsogh Imre atya nevéhez fűződnek, aki Dercsikán szolgált plébánosként 4 évtizeden keresztül 2009-ig. Azóta több lelkipásztor, tisztelendő, plébániai kormányzó, esperes-plébános váltakozott a másfél évtized alatt Dercsikán.
Így a teljesség igénye nélkül Bíró Sándor, Parák László, Nagy Tibor, Szakál László János. Legutóbb Dercsikán, Bakán és Csallóköznádasdon 3.éve plébániai kormányzó Kónya Márió.
Szép, dicséretet érdemlő, nemes cselekedet, hogy tovább vitték, viszik mindnyájan ezeket a havi 13-ai fatimai alkalmakat. Lehetőség szerint hívnak az atyák koncelebráns lelkipásztorokat is. Köztük, aki ünnepi szónoka és főcelebránsa a 13-ai egyházi alkalmaknak. Hosszú éveken át az év 12 hónapján keresztül megtartották a búcsúkat.
Legutóbbi 2 esztendőben a hagyomány olyan, hogy májusban ünnepi szentmisével és a Dunaszerdahely felé vezető, felújított Karcsai úti Lourdes-i Mária-szoborhoz körmenettel nyitják. Majd októberben ezen forgatókönyv szerint zárják az öt hónapot átölelő, 6 alkalmat magába foglaló dercsikai búcsújárások sorát. Októberben idén 13-a péntekre esett. Szépen jött ki, hogy sokaknak, akik elzarándokoltak a helybéli híveken kívül a közelebbi és távolabbi egyházközségekből – ahogy aktív dolgozó emberek, úgy nyugdíjasok is -, megadatott, hogy hálát adhattak a sikeres hetükért. Szép lezárása ez a munka-, iskolahétnek, de ugyanakkor méltó kezdete a hívő embernek ilyen lelki prorammal feltöltekezni hétvégére.
Öt órakor lelki program, rózsafüzér-ájtatosság, litánia, szentgyónási lehetőség adódott a zarándokok számára. Az ünnepi szentmisét Pápay György Pál apát-kanonok, a szent Erzsébet főiskola előadó professzora, az egyetlen felvidéki magyar katolikus hetilap, a Remény főszerkesztője celebrálta.
Koncelebrált Kónya Márió dercsikai plébániai kormányzó. Ő köszöntötte a bevonulást követően az apát urat. Szentbeszédében, habár lelkesen felkészült jegyzetekkel, úgy döntött az apát, hogy mégis saját szavaival szól a megközelítőleg 100 zarándokhoz.
Ahogy belépett a templomba, az oltárhoz képest jobbra a falra akasztva lett figyelmes egy zászlóra. Éspedig nem másra, mint a helybéli Önkentes Tűzoltó Testület lobogóján a következő felirattal: "Istennek dicsőség, embernek segítség".
Bizony, bizony, ha belegondolunk, elmélyedünk ebben a csupán négy szavacskában, mennyire sokat mond, sokrétű, s mi mindenre enged következtetni.
Sokszor olyannyira nagy keresztények, példaképként előálló, magamutogató, "mintha"kereszténynek láttatjuk magunkat. Ez az egyik oldal. Imádkozzuk a rózsafüzért, sokszor már szinte csak úgy tudat alatt, oda sem figyelve, lélekben nem is jelen lévén. Aztán járunk a templomba becsületesen, gyónunk, áldozunk. Igen, ez szép és jó. De, ha példás, segítőkész "minta"keresztényként kellene megmutatkozni, hogy segítünk a rászoruló embertársunkon, kezet nyújtunk, reá mosolygunk, egy szép gesztust nyilvánítunk ki felé. Akkor bizony gyenge teljesítményt nyújtanánk. Nem volna mire büszkének lennünk.
Szóba hozta, hogy ugyebár van a Remény katolikus hetilapunk, melynek ő főszerkesztője, s immár "csupán", igen "csupán" 33 esztendeje nem kap egy fillért, centet sem. Amikor ugyanakkor a szlovák katolikus egyház rendszeresen gyűjt a katolikus tömegtájékoztatási eszközökre. Nemde milyen nem keresztény, ellenszenves hozzáállás ez a szlovák katolikus testvéreinktől? Mindemellett köztudott, hogy mi felvidéki magyar katolikus hívek bőkezűen adományozunk a gyűjtések alkalmával.
Írtak is többen papok levelet ezzel összefüggésben az egyházmegye vezetőségének, az érseknek. Elmentek, elvitték, s aztán kezdett egyik-másik paptárs ijedezni. Jaj, inkább ne, mi lesz, hogyha megharagszik az érsek, á, inkább mégsem kellene, mert ez kényes dolog, stb…Nem úgy van ez ám, ha egyszer igaz keresztény magyar emberek vagyunk, akkor igenis erőteljesen, félelem nélkül, ha kell, emelt hangon, meg kell mondanunk az igazat. Nem szabad róla hallgatnunk, azzal csak rosszat csinálunk az adott ügyben, nehezítjük az igazság felszínre kerülését.
Egy vicces történetet osztott meg hallgatóságával, miszerint egy néni egyszer mondta neki, hogy mindig imádkozza a rózsafüzért. Igen, ez helyes és szép. De inkább főzne paprikás csirkét a férjének. Nemde könnyebb imádkozni a fotelból, mint segíteni a másiknak a bajban, ha rászorul valaki.
Kritikus hangnemben mondta el a rév-komáromi bencés birtok történetét, amit 21 évig az október 9-én 90.születésnapját ünnepelt Sokol emeritus érsek nem tulajdonított el. Utódja pedig 1 éven belül megtette ezt. Tisztelettel emlékezett meg a múlt század példás, harcias magyar papjairól, név szerint Koller Gyula pápai prelátusról, a Remény alapítójáról, egykori főszerkesztőjéről; Hurton József, Paxy László, Harsányi, Mészáros páterekről. Vajon vannak, s hol vannak a mai papok között az "utódaik", akik úgy kiállnak hitünk és magyarságunk mellett…
Legyünk hát mi minél inkább a tűzoltó zászló idezete szerint segíteni akarók, segíteni tudók. Vigyük magunkkal ezt az idézetet, véssük szíveinkbe, oda be, jó mélyre. S amikor belépünk a jövőben minden egyes alkalommal a dercsikai Nagyboldogasszony zarándoktemplomba, jusson eszünkbe: "Istennek dicsőség, embernek segítség". Ez amolyan definíciója is lehet kereszténységünknek. A fatimai szentmisén Fodor Attila dunaszerdahelyi és dercsikai ifjú kántor orgonált. De jelen volt Simon Anti bácsi is, aki az egyházközség kántora volt 62 éven keresztül tavalyihoz.
A mise után megvalósult a körmenet a templomból a Karcsai úti Lourdes-i Mária-szoborhoz. Élén a kereszttel, ministráns asszisztencióval, lelkipásztorral, Önkentes Tűzoltó Testület képviselőivel, az általuk vitt Lourdes-i Mária-szoborral, majd a hívek. Közben Fodor Attila vezetésével elénekelték a "Szép Iria tündökölt, május volt éppen…"kezdetű, 20 versszakos Mária-ének, az "Amíg szívem dobog, Szűz Mária"…és egyebek. Visszaérve a templomba elimádkozta Márió atya a felajánló imádságot a Fatimai szent Szűzhöz. Majd apát úr áldást adott a hívekre.
Az idei utolsó fatimai imaest kötetlen baráti összejövetel keretében végződött fél kilenc magasságában a helybéli kultúrházban a helyi hívek szeretetvendégsége mellett.
Be First to Comment